Én már sokszor búcsúztam a költészettől. Óh, költészet micsoda nagy szavak! Maradjunk inkább a verselésnél. Szóval én már többször búcsúztam a verseléstől. Tinédzserként, ha összekapom magam és bemegyek egy újsághoz szerencsét próbálni, akkor a Bláthy után talán tanárképzőbe megyek és nem egy műszaki főiskolába. Abszolút nem volt affinitásom a mérnöki tudományokhoz. A gyakorlati dolgokhoz kétbalkezes voltam, a gép, a rajz, a tervezés nem érdekelt. Valami csoda folytán az első munkahelyemen belekeveredtem egy automatizálási folyamatba, ami megtetszett. Végül is sem a bölcsészetet, sem a tanári képzést nem támogatta volna a vállalatom és nekem nem volt pénzem. Így lett belőlem üzemmérnök. Munka mellett tanultam. Családalapítás és gyermeknevelés mellett tanultam. Amikor nem dolgoztam, amikor nem voltam férj és apa, amikor nem ittam, akkor tanultam. Talán érthető, hogy miért nem volt időm verset írni.