Jude


Barbár fénysugarat vetett az üldözött,
rémült, fekete szem. Vakító rizs-fogsorát
öreg, reszkető ajak mozgatta.
Vagy nem? A vérző aranyszáj hallgatott?
Kis, alamizsnáért rimánkodó keze
kormos hajtincseket igazgatott remegve.
Óh, büszke elme: gőgös-árja embertelenség!
Óh, nem lelhető elátkozott Isten! Te nem láttad?
Nem láttad a szemét, mert nem mernél ülni fenn
szent, tákolmány, rozsdás trónodon.
Hallod? Szemrontóan szőke gyermeked,
felsőbbrendű, kántáló hangon vérmocskos
lábadat imádja, majd meggyón és Te feloldozod.
Hisz nem ölt ő Embert. Buzgalma megéri a
bűnbocsánatot. Óh, boldogok! Boldogok,
kik a fegyver tompa, rettenet-okádó fémcsövét
sohasem láttátok! Nem tudjátok milyen a Rém,
ha ölésre egyetlen szó az ok: Jude!
Hullámzó, kemény kebel felett a sárga csillag,
és vádló kérdésére a szívnek e szó felel?
„Miért nem lehetek jó? Miért vagyok varangy,
leprás, mit vétettem Emberisteneknek?”
Nem, nem vagy más!
Mindenem, élet-ágam, szeretlek!
Miért kellett túlélnem?
Őt elvitték.
Érzem ma is, érzem meleg kezét.
Imádkozott?
Kétlem, mert nem szakadt le az ég.
Táborokba zárt megnyomorított életek.
Durva, kiéheztetett, bemocskolt halál.
Éjjelente látom is, látnom kell a szemét.
Képek
A nyugalom megzavarására alkalmas képek rejtőznek az avatárok alatt. Ezek a vers hangulatához igazodó, fülledten erotikus, helyenként pornográf és többnyire érdekes fotók vagy fotómontázsok. A weblap gondolatával egy időben születtek.
Csak akkor kattints a képre, ha már elmúltál 18 éves és nem riaszt az esetlegesen bizarr látvány!

Visszatekintés
Pár szó a vers keletkezéséről
Ez egy hirtelen felindulásból papírra vetett vers. Anne Frank naplójának elolvasása után talán már másnap írtam és minimális kozmetikázást követően került bele ebbe a válogatásba. Egészen elképesztő, hogy a migráció kérdésének sulykolásával mennyire átformálják az emberek tudatát, a másságról alkotott képét. Általánosban több cigánnyal jártam együtt és legalább 13 éves voltam, mire ez tudatosult, de utána sem zavart. Középiskolában két zsidó barátom volt. Az egyik félelmetes tudással került oda, szerintem az első év végén már letudhatta volna az érettségit, a másik mindenből viccet csinált, még a vallásból is. A melegek nem közeledtek tolakodóan, sőt többnyire észrevétlenek maradtak. Más világ volt: sok hibával, de nagyon sok jóval.
Anne Frankot akkor még megsirattam, de Izrael mai politikáját és az ortodox zsidók magamutogató gazdagságát Manhattanben már rossznéven veszem. Igen, ma már jobban szeretem, ha a feketék Afrikában, a sárgák Ázsiában, a muzulmánok bárhol máshol, a magyarul beszélő cigányok Romániában, vagy Szlovákiában maradnak. Elég nekem az itthon rekedt fehér és magyar újgazdagok szemétsége.